Nincs v�ge…

1 fejezet

Kagome riadtan �bredt fel. Fel�lt az �gyban �s �rezte az arc�n v�gigfoly� ver�t�kcseppeket. Megint r�m�lma volt. Eml�kezett, hogy p�r napja kezd�d�tt, mikor ism�t felt�nt Kikyo.

…Ez abb�l v�lt vil�goss� sz�m�ra, hogy azon az est�n Inuyasha les�t�tt szemmel �lt, t�vol a t�bbiekt�l �s nagyon sz�tlan volt. M�snap Shippou is meger�s�tette Kagome gyan�j�t.
- K�pzeld Kagome, hogy tegnap mit l�ttam!
- Mit Shippou?
- Az erd� f�l�tt l�lekrabl�k rep�ltek �s Inuyash�t l�ttam az erd�be bemenni. Biztos Kikyoval tal�lkozott.
Kagome szomor�an b�lintott �s l�tszottak a szem�ben csillog� k�nnycseppek…

Kagome felkelt �s kiment a kunyh� el�tti padhoz. Nem lep�d�tt meg miut�n Inuyash�t ott tal�lta. „Biztos � se tudott aludni” gondolta.
- �rk�d�k – sz�lt ridegen Inuyasha.
- �n pedig nem tudtam aludni. Megengeded, hogy mell�d �ljek? – k�rdezte Kagome f�l�nken.
- Persze.
Kagome azt v�rta, hogy Inuyasha gyeng�den �tkarolja, �s mag�hoz �lelje. Csal�dnia kellett megint. Inuyasha ehelyett fel�llt �s el akart menni.
Valami�rt ker�lte a testi �rintkez�st Kagom�val. Ha meg is cs�kolta, nagyon hidegnek �s t�volinak t�nt.
Kagome megragadta a karj�t.
- Ne menj… K�rlek, maradj!
- ERESSZ EL! – sziszegte Inuyasha �s kit�pte mag�t Kagome fogs�g�b�l.
Kagome r�m�lten meredt fel�.
- Nem volt�l hozz�m ilyen durva, mi�ta… mi�ta egy h�napja ism�t �tv�ltozt�l szellemm�.
- �S?! NEKEM MINDIG KEDVESNEK KELL LENNEM MINDENKIHEZ? MI VAGYOK �N? VALAMI SZERETETSZOLG�LAT?! NEM!!! Nekem is vannak �rz�seim, �s nem takargathatom mosolyokkal! Most elmegyek. NE GYERE UT�NAM!!!
Azzal sarkon fordult �s otthagyta a s�r� Kagom�t.
Kagome l�tta m�g elt�nni a f�k k�z�tt Inuyash�t. V�rta, hogy m�snap megjelenjen, �s bocs�natot k�rjen, de nem j�tt haza. Este t�rt vissza �s ism�t sz�tlanul �cs�rg�tt a padon.
- Kikyoval tal�lkozt�l megint? – k�rdezte halkan Kagome.
- I… vagyis nem. Csak s�t�ltam az erd�ben �s gondolkoztam.
- Id�ig?! Nagyon agg�dtam miattad Inu. De mi�rt hazudsz a szemembe? Tudom, hogy Kikyo a k�zelben van. P�r napja is ilyen volt�l �s azt�n Shippou mondta, hogy Kikyo itt volt. Tal�lkoztatok?
- H���t… Igen – suttogta Inuyasha les�t�tt szemekkel.
- �s mit akart? Legy�zt�k Narakut, a Szent �kk� megint biztons�gban van. � is elt�nhetne v�gre! – szaladt ki az utols� mondat Kagome sz�j�n.
- Tal�n f�lt�keny vagy? Egy�bk�nt mindegy, mert holnap Kikyo �r�kre t�vozik az �l�k sor�b�l. Az�rt j�tt, hogy elmondja… Kagome… �n Kikyoval megyek.
- Mi?! Te… te … te vele akarsz menni? – Kagome ebben a pillanatban els�rta mag�t �s elrohant.
- NE, KAGOME NE FUSS EL!!!
Kagome eg�szen a k�tig futott �s miel�tt visszat�rt volna a jelen�be, kit�pte nyak�b�l az �kk�vet. Tudta, hogy e n�lk�l soha t�bb� nem l�thatja bar�tait. De nem habozott, beleugrott a k�tba �s m�r otthon is volt.
Ezek ut�n pr�b�lta elfelejteni a f�jdalmas eml�keket, �s nem gondolni Inuyash�ra.

3 �vvel k�s�bb…

Tov�bb j�rt iskol�ba �s sikeresen le�retts�gizett. M�r nem is eml�kezett az �vekkel ezel�tti t�rt�n�sekre. N�ha el�bukkantak �lm�ban, de reggelre ezeket is elfelejtette.
Egyik nap, amikor az ezer�ves fa alatt �ld�g�lt kettesben Houjouval valami furcsa l�ktet�st �rzett a mellkas�ban.
- Kagome, m�r 2 �s f�l �ve egy�tt j�runk, �s �n szeretn�m, ha komolyabb lenne a kapcsolatunk – kezdett bele Houjou.
- Tess�k? Mit szeretn�l? – k�rdezte Kagome, aki eddig a l�ktet�ssel volt elfoglalva.
- Csak azt, hogy t�lts�nk p�r napot kettesben a tengerparton.
- Mi? Bocsi Houjou, de ez v�ratlanul �rt…. Valami furcs�t �rzek itt a mellkasomban.
- Lehet, hogy v�gre te is szerelemre lobbant�l ir�ntam? – lelkendezett Houjou - Vagy a 3 �vvel ezel�tti t�d�b�ntalmaid j�ttek el� megint? �n mondtam, hogy ki kellett volna vizsg�ltatnod magadat.
- Nem hiszem. Houjou, m�g kell gondolnom ezt. Most k�rlek ink�bb, menj el. Ugye nem haragszol, hogy �gy elk�ldelek? T�nyleg nem �rzem j�l magam.
- Nincs semmi baj. Holnap j�v�k �s megl�togatlak.
Kagome kik�s�rte a fi�t �s az ajt�ban egy cs�kot lehelt az arc�ra.
Vissza akart menni a szob�j�ba, de p�r l�p�s ut�n �sszeesett. El�jult.
A k�rh�zban t�rt mag�hoz. El�sz�r azt sem tudta mi t�rt�nt vele, ez�rt fel akart �lni, de �rezte, hogy nem tud. A sz�r� �rzet juttatta esz�be, hogy f�jt a mellkasa. Az �gya mellett ott �lt egy ismeretlen alak.
- V�gre, hogy felkelt�l – mosolygott az idegen.
- Mi t�rt�nt velem? Hol vagyok? – k�rdezte riadtan Kagome.
- A k�rh�zban vagy. �gy tudom, hogy el�jult�l. Egy fi� �rtes�tette a ment�ket. �n nemr�g �rkeztem, de �ll�t�lag m�r k�t napja alszol.
- Mi? Te j� �g, de nincs semmi komoly bajom?
- Nem tudom, az orvosok v�rtak a vizsg�latokkal, am�g fel nem �bredsz. Most az lesz a legjobb, ha keresek egy n�v�rt.
Kagome egyed�l maradt p�r percig. „Vajon ki lehet ez a pasas? �s mit akarhat t�lem? Honnan ismer, amikor �n nem eml�kszem, hogy tal�lkoztunk volna. Jaj, csak semmi bajom ne ess�k!”
Ekkor �rt vissza az ismeretlen egy n�v�rrel.
- J� reggelt kisasszony! M�r v�rja a doktor �r, menj�nk, ne v�rakoztassuk meg! P�r vizsg�lat �s tudni fogjuk a pontos �llapot�t – mosolygott a n�v�r �s kitolta Kagom�t �gyast�l a folyos�ra.
Ahogy �g�rte, p�r �ra m�lva v�ge is lett a vizsg�latoknak. Kider�lt, hogy Kagome egy kicsit t�lhajszolta mag�t az ut�bbi id�ben �s ezt a szervezete nem b�rta. Felkelni pedig az�rt nem tudott, mert m�g t�l gyenge. A sz�r� �rzet meg l�gz�si el�gtelens�g miatt keletkezett, �s emiatt l�legeztet� g�pre van sz�ks�ge.
Az idegen f�rfi m�g mindig ott �lt, de most m�r egy fiatal n� is volt vele.
- Jaj de j�, hogy v�gre viszontl�thatunk! – sz�lt a n�.
Igen j�l �lt�z�ttek voltak mind a ketten. A f�rfi farmert, csizm�t �s k�k p�l�t viselt, a sz�k karf�j�n pedig egy motoros dzseki pihent. A fiatal n�n pedig r�zsasz�n top, vil�gosz�ld szoknya �s hozz� ill� cip� volt.
- Kik �n�k? Soha nem l�ttam magukat! Lehet, hogy amn�zi�m is van? …Nem, biztos, hogy m�g nem tal�lkoztunk. Szerintem elt�vesztett�k az ajt�t.
- Kagome, t�nyleg nem ismersz meg? Mi vagyunk azok! – rim�nkodott a f�rfi.
- Bocs�nat, de nem. K�rem, hagyjanak pihenni.
A n� az �r�j�ra pillantott �s r�m�lt arccal felsik�tott:
- �����!!!!! M�r ennyi az id�?! A gyerekeknek vacsor�t kell m�g f�zn�m. Dr�g�m k�rlek, maradj itt �s mondj el mindent! – a n� egy puszit nyomott a fi� �s Kagome arc�ra, majd kiviharzott a k�rteremb�l.
- Kagome, – a f�rfi megfogta a l�ny kez�t – �n vagyok az Miroku. Nem ismersz meg engem �s Sangot?
- Nem. Soha nem l�ttam magukat – �s ell�kte mag�t�l Miroku kez�t.
- Jaj, mennyi id� telt el az�ta! Mindent el akarok mondani, mert vissza kell j�nn�d vel�nk a k�z�pkori Jap�nba. �s k�rlek, NE mag�zz!
- Rendben. De ez lehetetlen, hogy �n a k�z�pkori Jap�nba menjek. Hisz’ nem tal�lt�k m�g f�l az id�g�pet. �s egy�ltal�n mi�rt kellene ma… vagyis veled mennem? Nem ismerlek.
- L�tom t�nyleg f�radt vagy. Ink�bb holnap j�v�k vissza. Addig is itt van egy szellem�z� tapasz, ez majd vigy�z r�d – megpuszilta Kagome homlok�t, felvette a dzsekit �s kiment a szob�b�l.
Kagome a hallottakt�l eg�sz �jszaka nem tudott aludni. „Vajon kik �k �s mit akarnak? Honnan kellene ismernem �ket?” A sok v�laszkeres�s annyira kif�rasztotta, hogy hajnalban v�gre elaludt.

2. fejezet

M�snap reggel, amikor kinyitotta a szem�t, egy vir�gcsokor �llt az asztalon �s Houjou �lt az �gya melletti sz�ken.
- Szia! Mi�ta �lsz itt? – k�rdezte Kagome.
- J� reggelt egyetlen szerelmem! Nem olyan r�g�ta v�rom, hogy fel�bredj. De �rted egy eg�sz �letet k�pes lenn�k v�rni. Tegnap este felh�vtak a k�rh�zb�l, hogy v�gre magadhoz t�rt�l. Nagyon megr�m�tett�l, ugye tudod? – elmosolyodott �s megcs�kolta a l�nyt.
- Enn�l jobban nem is kezd�dhetne egy nap! Nem tudod, mikor engednek ki?
- Azt mondt�k, hogy d�lel�tt m�g megvizsg�lnak, �s azt�n d�l el, hogy d�lut�n hazaj�hetsz-e.
Az orvosok mindent rendben tal�ltak, �gy Kagome m�r d�lut�n otthon volt. A szob�j�ban pihent, mert a Doktor azt �rta el� neki, hogy p�r napig m�g ne keljen fel az �gyb�l. Houjou nagyon aranyos volt, hogy felaj�nlotta a h�zi gondoz� szerep�t. Eg�sz nap ott �lt az �gya mellett �s a l�ny minden k�v�ns�g�t teljes�tette. �jszak�ra is ott maradt.
- Na, �s most a kis beteget meg kell f�rdetni! – kacagott Houjou �s �l�ben �tvitte Kagom�t a f�rd�szob�ba.
Ott m�r minden el� volt k�sz�tve. Forr�, illatos f�rd�v�z, vir�gszirmok, gyerty�k �s f�lhom�ly.
- Milyen csod�s! – �muldozott Kagome – Nagyon sz�pen k�sz�n�m neked. Szerintem �n meg sem �rdemlem, hogy ilyen kedves bar�tom legyen! Most k�rlek, menj ki, hagy f�r�djek nyugodtan!
- Nyugi, nem n�zek oda! Csak engedd meg, hogy itt maradjak. K�rlek sz�pen!
- Rendben, de t�nyleg ne kukucsk�lj! – kacagott Kagome �s elkezdett vetk�zni.
Miut�n m�r nyakig az illatos habok k�zt pihent, Houjou csendben fel�llt �s elh�zta a zuhanyf�gg�nyt. A l�ny csukott szemmel relax�lt �s nem vett �szre semmit. Csak akkor nyitotta ki a szem�t, miut�n Houjou elkezdte lemosni a karj�t.
- Hmm… Nagyon kellemes! Hmm… Milyen j� �rz�ked van hozz�! – h�mm�g�tt Kagome.
Ezut�n Houjou bek�rezkedett a k�dba �s megf�rdett�k egym�st.
- Most m�r tiszt�k �s illatosak vagyunk. �n legsz�vesebben azonnal az �gyamba d�ln�k! – mosolygott Kagome.
- El�sz�r d�lj a karjaimba, hogy az �gyba tudjalak vinni! – Houjou felkapta Kagom�t – Rem�lem, sz�peket �lmodsz! Induljunk.
A fi� betakargatta �s egy „j� �jt” cs�kot adott neki. Ezut�n � is lefek�dt az odak�sz�tett p�t�gyra. Reggel Houjou haza ment.
Kagome az ezer �ves fa alatt �lt. Az�rt szeretett itt a fa alatt pihenni, mert valamilyen misztikus energia j�rta �t ilyenkor. Megnyugodott, sokkal jobban tudott az adott tennival�j�ra koncentr�lni. Rem�lte, a fa seg�t megold�st tal�lni a probl�m�j�ra. Azon gondolkodott, hogy vajon kik lehettek azok a furcsa l�togat�k tegnap el�tt. Gondolatban k�rte a f�t, hogy adjon valami jelet, seg�ts�get. „Ezer �ves fa, k�rlek, juttasd eszembe, hogy kik �k, �s seg�ts megtal�lni a j� kiutat ebb�l a tudatlans�gb�l”. Lehet, hogy a fa var�zsa volt, vagy puszta v�letlen, de ekkor l�pett oda hozz� Miroku �s Sango.
- Te j� �g! – ocs�dott fel Kagome – De megijesztettetek. Mi�rt j�ttetek ide?
- Mondtuk, hogy seg�tened kell. Az�rt vagyunk itt, hogy mindent elmondjunk �s visszavigy�nk a k�z�pkorba – mondta Sango.
- Biztos, hogy nem eml�kszel r�nk? N�zd, itt van a Szent �kk�, ez sem juttat eszedbe semmit? – Miroku odaadta az �kk�vet.
- Nem tudom, de ez az �kk� olyan ismer�s. Lehet, hogy m�r l�ttam valahol, de hol?
- A te testedben volt. Azt�n… - Sango elmes�lte az eg�sz t�rt�netet addig az est�ig, amikor Kagome visszat�rt a jelen�be –… Amikor visszaj�tt�l, azt csak onnan tudtuk, hogy megtal�ltuk az �kk�vet a k�tn�l, de te nem ker�lt�l azut�n el� soha t�bb�. Most Miroku folytasd, mert m�r kisz�radt a sz�m!
- Igen, teh�t ezut�n Inuyasha elment Kikyoval a pokolba. P�r nappal az eset ut�n egy id�s j�s �rkezett a faluba, �s azt mondta, hogy 3 �v m�lva katasztr�f�kkal kezd�dik meg a gonosz uralma, �s ezt csak a KIV�LASZTOTT tudja meg�ll�tani. Azt gondoltuk, hogy az eg�sz csak kital�ci�, �s nem foglalkoztunk vele. P�r hete egyre nagyobb k�rokat okoznak a viharok. Sok ember �let�t oltotta ki egy-egy vill�m s�jtotta fa, vagy a r�juk oml� esetleg �g� h�z is. Egy hete megny�lt a f�ld �s t�bb sz�z szellem kelt �letre. Mi nem b�runk vel�k, �gy t�nik a j�slat igaz volt. Az �letben maradt emberek k�z�l t�bben l�ttak egy p�rt, akik szint�n a pokolb�l l�ptek ki. Val�sz�n�leg Kikyo �s Inuyasha voltak azok. �k is �letben akarnak maradni, �s ez�rt emberi lelkekre van sz�ks�g�k. Legal�bbis Kikyonak. Meg kell �ket �ll�tani, mert elk�pzelhet�, hogy �k alkotj�k azt az �rd�gi p�rost, akik �tveszik az uralmat az emberek f�l�tt. Mi �gy gondoljuk, hogy Kikyo az �rtelmi szerz� �s Inuyasha a v�grehajt�. Seg�tened kell Inuyash�t visszahoznod, mert akkor a szellemi �nje, azt a cs�pp kis emberi lelket is bekebelezi, aki m�g benne lakozik.
- ���… h�t… - Kagome sz�hoz se tudott jutni el�sz�r, de �sszeszedte mag�t-, �s ti azt gondolj�tok, hogy �n vagyok a kiv�lasztott? Ez k�ptelens�g!
- Kagome, te vagy Kikyo reinkarn�ci�ja. Te rendelkezel egyed�l akkora er�vel, hogy Inuyash�t kij�zan�tsd. Itt a Szent �kk� �s ennek az ereje megsokszorozza a ti�det. De a szellemeknek erre f�j a foguk, hogy ism�t halhatatlanok legyenek. Teh�t legy�l �vatos, sok vesz�ly leselkedhet r�d. Nos, akkor ugye visszaj�ssz vel�nk? – k�rdezte Sango.
- ���… nem tudom, de �gy t�nik, hogy musz�j. Mikor kell indulnunk? – s�hajtotta Kagome.
- Miut�n �sszepakolt�l, Mirokuval el�rem�sz, de �n maradok, am�g nem tal�lok fel�gyel�t a 2 kisgyermek�nknek. Csak nem vihetem magammal harcolni. Nem tudsz valakit, aki elv�llaln� a fel�gyelet�ket?
- Szerintem anyuk�m sz�vesen vigy�zna r�juk. Valamelyik nap pont mondta, hogy mennyire hi�nyzik neki a gyerekzsivaj. Megk�rdezem, v�rjatok meg!
Kagome gyorsan elrohant. Kis id� m�lt�n m�r a csomagokkal felszerelkezve indultak neki az �tnak. Kagome sajn�lta, hogy Houjout is itt kell hagynia. De majd hazaj�n megl�togatni, gondolta. Miut�n �t�rtek a k�t m�sik fel�re, h�bor�s csatat�r fogadta �ket. Elmentek a faluba, ahol Shippou �s Kirara v�rta �ket. Shippou eg�szen megv�ltozott. A haja megn�tt, kb. 150 cm magas lett �s m�r lassan kezdett komolyan gondolkodni. Sz�ks�ge is volt r�, ilyen sz�rny� helyzetben.
- Kagome! Jaj, de j�, hogy �jra l�tlak! – �rvendezett- Ugye most nem hagysz itt benn�nket minden sz� n�lk�l?
- Nem, most j�ttem. Ugye te vagy Shippou �s � Kirara?
- Igen, de mi�rt k�rded? Hiszen tudod, vagy nem?
- Shippou, Kagome sajnos mindent elfelejtett, ez�rt k�rlek, vezesd k�rbe a k�rny�ken. Kirar�t is vigy�tek magatokkal! – sz�lt Sango.
Csendben s�t�ltak egym�s mellett, csak Kirara f�lelt, hogy nincs-e vesz�ly. Shippou el�sz�r az ezer �ves f�hoz vezette Kagom�t. Elmes�lte, hogy itt tal�lkozott el�sz�r Inuyash�val �s itt csattant el az els� szerelmes cs�kjuk. Azt�n a k�zeli foly�hoz mentek �s Shippou csak mes�lt �s mes�lt. Kagom�t valami furcsa �rz�s ker�tette hatalm�ba, mik�zben az erd�ben s�t�ltak. „M�r �reztem ezt az �rz�st nagyon r�gen, de nem eml�kszem, hogy mi kapcs�n. Vajon az az Inuyasha k�zels�ge kelti fel ezt bennem?” Egyre beljebb jutottak az erd�ben, eg�szen a pokol kapuj�ig.
- L�tod Kagome, itt ny�lt meg a f�ld �s ez a pokol bej�rata. Rem�lem semmilyen gonosz szellem nincs a k�zelben, de jobb lesz, ha megy�nk, mert az �kk� visel�se sz�modra sok vesz�llyel j�r – Shippou megfogta Kagome kez�t �s visszafordultak a falu ir�ny�ba.
M�r majdnem ki�rtek az erd�b�l, amikor egy �rny�k suhant el felett�k.
- Mi volt ez? – Kagome r�m�lten hozz�b�jt a m�r �tv�ltozott Kirar�hoz.
- Csak egy �rny�kszellem lehetett. Nem vesz�lyesek, �n is elb�nok vel�k, ha kell.
A szellem eg�szen a kunyh�ig k�vette �ket. �jszaka Kagome nem tudott aludni, mert ism�t r�m�lmok gy�t�rt�k. �lt az �gy�ban, ver�t�kcseppek gy�ngy�ztek a homlok�n, �s a kezeit a fej�hez szor�totta. „Nem, nem lehet megint. Mi�rt reag�l �gy a tudatalattim a v�ltoz�sokra? Neeeeee! Nem vesz�thetem el Houjout. Nyugalom, ez csak egy rossz �lom volt.” Felkelt �s elment az ezer �ves f�hoz. „Itt majd megnyugszom” gondolta. Le�lt a t�v�be �s a csillagokat n�zte. Lassan t�nyleg megnyugodott, m�g v�g�l el is aludt. Reggel �bred�s ut�n azon csod�lkozott, hogy ki vitt neki takar�t, mert � nem hozott mag�val az biztos. Ahogy jobban megn�zte, l�tta, hogy nem is takar�, ami rajta van, hanem egy k�peny. Egy sz�p piros �s meleg k�peny.

3. fejezet

- Kikyo, v�gre fel�bredt�l? Azt hittem, hogy otthon alszol, de �jszaka itt tal�ltalak – sz�lt egy hang a f�r�l.
- Te meg ki vagy? – k�rdezte Kagome s feln�zett. Egy feh�r haj� fi�t l�tott a felette l�v� �g t�v�ben. – A te k�penyed ez? Nagyon k�sz�n�m, hogy betakart�l vele, de most m�r vissza kell mennem a faluba. Gyere le, hogy visszaadjam!
- Hm? – r�ncolta �ssze Inuyasha a szem�ld�k�t - Mi�rt nem ismersz meg? �n vagyok az Inuyasha. Mi�rt kell a faluba menned, meg�ln�nek a l�zad�k.
Kagome ereiben a n�v hallat�n megfagyott a v�r. „I… I… Inuyasha? Te j� �g, mibe keveredtem!”
- De vissza kell mennem, bocs�ss meg, sietek – Kagome ledobta a k�penyt �s elszaladt.
Sajnos m�g nem ismerte ki mag�t az erd�ben �s elt�vedt.
- Valaki! Van itt valaki?! H�pp… Seg�ts�g elt�vedtem! H�pp… - nem sok�ig tudta visszatartani a k�nnyeit. – ELT�VEDTEM, SEG�TSEN M�R VALAKI!!!!!!!!
Egy fa t�v�ben keresett mened�ket. M�r nem fojtotta mag�ba k�nnyeit �s kit�rt bel�le a s�r�s.
- Kikyo, mi�rt futott�l �gy el, �s most mi�rt s�rsz? – Hallatszott a fa mell�l.
- Menj innen. Nem �rtottam neked, k�rlek, ne �lj meg! – Kagome nagyon meg volt r�m�lve, hogy Inuyasha meg�li, �s m�r csak percei vannak h�tra.
- Te megbolondult�l? Nem �llek meg, csak gyere m�r ki! – Inu megfogta a karj�t �s �vatosan, de hat�rozottan kih�zta a fa t�v�b�l. – De te nem is Kikyo vagy!
- Nem. �n nem vagyok a bar�tn�d. Kagom�nak h�vnak. Vezess ki az erd�b�l, vissza kell mennem a faluba. Meg�g�rted, hogy nem �lsz meg! – figyelmeztette a szellemet.
Inuyasha d�bbenten m�rte v�gig, mintha tal�lkoztak volna m�r. Kagome szint�n j�l megn�zte mag�nak. „Sz�val te vagy a h�res-h�rhedt Inuyasha. Nem is t�nsz gonosznak.” gondolta.
- Olyan ismer�s vagy. Tal�lkoztunk m�r? – k�rdezte Inu.
- Nem – Kagome nem merte megmondani, hogy r�gen ismert�k egym�st.
- K�r, pedig nekem j�k a meg�rz�seim – Inu �vatosan k�zelebb l�pett �s let�r�lte Kagome k�nnyeit – �gy m�r sokkal jobb. Gyere, kivezetlek.
�tk�zben Kagome azon t�n�d�tt, hogy mi�rt mondj�k a t�rsai, hogy Inuyasha egy v�rszomjas szellem, amikor olyan kedves hozz�. Miut�n a falu hat�r�ba �rtek elb�cs�ztak egym�st�l �s Kagome egy puszit nyomott a szellem arc�ra.
A faluban m�r mindent t�v� tettek �rte, mire visszat�rt. Miroku �s Sango is d�h�sek voltak, hogy semmilyen jelet nem hagyott maga ut�n.
-… De �n csak elmentem s�t�lni… - v�dekezett.
- Arra nem gondolt�l, hogy megt�madnak �s meg�lnek? Ha Kikyo vagy Inuyasha tal�lt volna meg, biztos meg�lt volna! Merre j�rt�l id�ig? – k�rdezte Sango.
- Nyugi, m�g itt vagyok. Sajnos elt�vedtem, de egy rendes szellem kivezetett az erd�b�l.
Elhat�rozta, hogy soha nem mondja el senkinek, hogy Inuyash�val tal�lkozott. Aznap este m�r v�gyott az ut�n, hogy megint l�thassa �t, �s most hagyott egy cetlit, hogy elment. Az ezer �ves fa alatt �ld�g�lt, amikor Inuyasha is meg�rkezett.
- Te megint itt vagy? – Inu meglep�d�tt- Azt hittem, hogy nem mer�szkedsz t�bb� az erd�be.
- De itt vagyok, mint l�tod – Kagome mosolygott �s tekintete szinte itta a szellem l�tv�ny�t – Csak kicsit f�zom.
- V�rj, hozok f�t, addig is ter�tsd ezt magadra! – odaadta a k�peny�t a l�nynak.
Nemsok�ra m�r egym�s mellett �ltek �s �lvezt�k a t�z meleg�t. Valami l�thatatlan er� vonzotta �ket egym�s fel�. Inuyasha nem tudta, hogy mi ez az er� �s hi�ba menek�lt el�le, nem siker�lt neki. K�v�nta Kagom�t. A l�ny szint�n els� l�t�sra bel�szeretett, de nem merte megmondani. Csak �ltek egym�s mellett. Nem kellett sz�, tudt�k, hogy mit �rez a m�sik. Inu egy kicsit zavarba is j�tt, mikor Kagome a v�ll�ra hajtotta a fej�t.
- Kagome, Kagome �bredj! Kikyo megl�that benn�nket, gyere, el kell menn�nk! - �l�be vette a szenderg� l�nyt �s egy cs�ndes barlangba vitte. Lefektette, majd t�zet gy�jtott. � is lefek�dt aludni.
Reggel arra �bredt, hogy Kikyo l�kd�si.
- INUYASHA!!!!!!!!! AZONNAL �BREDJ FEL!!!!! Hol volt�l eg�sz �jszaka?
- �n… �n csak… sz�val j�rtam az erd�t �s v�g�l itt k�t�ttem ki. Mi van, m�r el se mehetek an�lk�l, hogy nem sz�lok?! NEM VAGYOK EGY BOLH�S KUTYA, HOGY P�R�ZON TARTS!!!!!! Szabad szellem vagyok…
- Ha-ha-ha! Te szellem?! Elfelejtetted, hogy csak f�lig vagy szellem? – k�rdezte Kikyo g�nyosan – �s nem vagy szabad, eny�m a lelked �s a tested is. Sz�ks�ged van r�m, hogy �letben maradj. Ha-ha-ha, te szabad?
Inuyasha duzzogva fel�lt�z�tt �s otthagyta Kikyot.
Kagome napk�zben a gonosz szellemekkel k�zd�tt �s alig v�rta az est�ket, hogy egy�tt legyen szerelm�vel. Inuyasha nagyon kedves volt hozz�, �s sok k�l�nleges helyre elvitte �t �jszak�nk�nt. �m egyik este lebuktak…
Ott �ltek az ezer �ves fa alatt, amikor felt�ntek a l�lekrabl�k.
- Te j� �g! Kikyo a k�zelben van, Kagome gyere gyorsan. Menek�ln�nk kell! – Inuyasha fel�llt �s meg akarta ragadni Kagome karj�t, amikor egy ny�lvessz� f�r�dott a tenyer�be.
- Sz�val �gy �llunk! Megint ez a kis cafka! Nem volt vil�gos sz�modra, hogy Inuyasha nem veled, hanem velem akarja le�lni az �let�t? Megmondta akkor, mi nem volt vil�gos? Elmondjam �n is? – Kikyo szem�b�l sug�rzott a gy�l�let.
- Micsoda? �n ismertem Kagom�t? Nem eml�kszem semmire… - Inu a v�rz� kez�re n�zett, majd Kagom�re – Kagome, te ismert�l engem vagy sem, MOND MEG AZ IGAZAT!!!!!! – ilyen is ritk�n fordult el�, Inu szem�ben k�nnyek csillogtak.
- �n… �n…
- Na mi lesz? B�kd ki, hogy hazudt�l neki! – sz�lt Kikyo g�nyosan.
- Sajn�lom, Inuyasha – Kagome szem�b�l elkezdett patakzani a k�nny �s elrohant.
- L�tod, � is csak j�tszott veled. Hah, azt hitted, hogy rajtam k�v�l b�rki is igaz�b�l szeretni fog? Gyere, menj�nk! – Kikyo kih�zta Inu kez�b�l a ny�lvessz�t �s elindult.
- NEEEEEEEEEEEEE!!!!!!!! DE MI�RT???!!!! Kagome, mi�rt???!!! Ez�rt m�g bossz�t �llok! Esk�sz�m! – � sem b�rta visszatartani a k�nnyeit.

4. fejezet

Kagome nem mert bemenni a kunyh�ba, mert f�lt att�l, hogy valaki �szrevenn�, hogy s�r �s akkor minden kider�lne. Le�lt egy k�zeli padra �s a holdat n�zte. „Jaj Inuyasha, mi�rt kellett ennek �gy v�gz�dnie? Mi�rt?” M�g mindig szipogott egy picit, amikor egy k�z megfogta a v�ll�t.
- Pszt! Ne kiab�lj! – s�gta a hang a f�l�be – �llj fel �s gyere velem Kagome!
- De… te meg ki vagy?
- Az nem �rdekes. L�ttam, hogy s�rsz, ez�rt k�vettelek, hogy magammal vihesselek, �s boldogg� tegyelek – az ismeretlen m�g mindig Kagome f�l�be suttogott �s nem mutatta meg az arc�t.
- K�rem, ne tegy�l velem semmi rosszat! SE… - ekkor a sz�j�ra tapasztotta az idegen a kez�t.
- Pszt!!!!! Mondtam, hogy ne kiab�lj. Most pedig velem j�ssz. Ha akarod, ha nem.
Kagome nagyon meg volt r�m�lve, hogy b�ntani fogj�k. Mikor egy v�zes�shez �rtek meg�lltak.
- Eml�kszel? – k�rdezte az ismeretlen – Milyen r�g nem l�ttuk egym�st – szembe fordult Kagom�val – Nagyon gy�ny�r� n� v�lt bel�led, m�g mindig nem akarsz az asszonyom lenni?
- Micsoda?! �n a te asszonyod? Soha �letemben nem l�ttalak, �s azt akarod, hogy az asszonyod legyek? – egy hatalmas pofont kevert le a f�rfinek. – De ez a hely nagyon sz�p.
- ����! Nem lehet, hogy elfelejtett�l. Engem senki sem felejthet el. Az igaz, hogy nem vagyok m�r olyan gyors, mint az �kk�vekkel, de a nevem m�g most is k�zismert.
- Bocsika, de akkor sem eml�kszem r�d – Kagome kicsit g�nyosan vigyorgott.
- KAGOME, �N VAGYOK AZ KOUGA!!!!!!!!!!!!!!
- Kouga… nem, nem ismer�s. De m�r hallottam r�lad. �n v�dtelek meg �ll�t�lag mindig Inuyash�t�l.
- Igen. Az a bolhaf�szek nem �rdemel meg t�ged! Legy�l a feles�gem, �s mindent megkapsz, amit csak akarsz. Felejtsd el azt a kuty�t! �gy tudom, most valami papn�vel �l egy�tt. De mi ez az eml�kezetkies�s?
- Sajnos nem eml�kszem semmire sem abb�l, amikor itt voltam �vekkel ezel�tt. Csak a t�rt�net�nket ismerem… - Kagome k�zelebb hajolt a farkashoz �s megcs�kolta. – Cssss! Ne mondj semmit!…
Kouga k�zelebb h�zta mag�hoz, �s szenved�lyes cs�kol�z�sba kezdtek. �vatosan bevitte mag�val a v�zes�s m�g�tti barlangba, ahol Kouga otthona volt. Lefektette az �gyra �s elkezdte lassan levetk�ztetni. Folyamatosan cs�kolta a l�nyt. Kagome is kib�jtatta Koug�t a ruh�j�b�l. Az �jszaka tov�bbi r�sz�ben egy percet sem aludtak. �rezt�k, hogy ez a csoda, ami t�rt�nik vel�k, csak az �v�k, �s nem akart�k, hogy valaha is v�get �rjen, vagy b�rmi megzavarja �ket.
A hajnal egym�s karjaiban k�sz�nt�tte �ket. „Mi�rt nem Inuyasha karjaiban fekszek? Kit akarok becsapni? A saj�t �rz�seim el�l menek�l�k, de nem tudom a sz�vemet becsapni. De Kikyo ellenem usz�tja �t, ez�rt lehetetlen feladatnak t�nik, hogy ism�t megl�gy�tsam a sz�v�t. Inuyasha, egyetlen szerelmem, mi�rt kegyetlen a sors ennyire?” Kagome fej�ben az elm�lt �j t�rt�n�seinek gondolatai keringtek.
- Nekem lassan mennem kell, a t�bbiek idegesek lesznek, ha megint elt�n�k. Ma m�g sok szellemmel kell szembe n�zn�nk – Kagome felkelt, fel�lt�z�tt �s egy cs�kkal b�cs�zott Koug�t�l.
- Ne menj el! Most m�r az �n feles�gem vagy. Nem kell azt tenned, amit m�s k�vetel. �n megadok mindent, amire sz�ks�ged van.
- De el kell mennem. Ez az �jszaka nem jelenti azt, hogy az asszonyod vagyok. M�g sokat kell udvarolnod, hogy biztosan igent mondjak.
- Akkor menj. De akkor is az eny�m leszel! – Kouga kicsit mogorv�n n�zett, majd, visszavitte Kagom�t a faluba.
�rezte, hogy a l�ny nincs tiszt�ban az �rz�seivel �s � most m�g jobban �sszezavarta. „M�g mindig Inuyash�t szereti… Pedig �n ezerszer jobb vagyok n�la!”
- M�r megint eg�sz �jszaka nem volt�l itthon. Hova a csud�ba t�nsz el �jszak�nk�nt Kagome? – szegezte neki a k�rd�st Sango, amikor betoppant az ajt�n.
- �n… iz�, �n csak… - �rezte, nem b�rja tov�bb mag�ban tartani a nagy titkot. – Hjaj Sango! Teljesen �sszezavarodtam �s �sszet�rt a sz�vem! Nem tudom, hogy mit tegyek. K�ts�gek k�zt gy�tr�d�k, �s ezt nem b�rom!
- Tudom, hogy tal�lkozgatsz Inuyash�val.
- Mi?! De… de m�gis ho-ho-honnan?
- Kirar�t ut�nad k�ldtem egyik �jjel, hogy v�gre megtudjuk, hogy mi�rt t�nsz el �jszak�nk�nt. Nagyon agg�dunk miattad. Kikyo ugye nem tud m�g r�la? El�gg� f�lt�keny t�pus, ha megtudn�…
Kagome els�rta mag�t.
-… Teh�t m�r tudja. Mit tett veled? – Sango megfogta Kagome kez�t – Nem b�ntott? Ugye nem b�ntott?!
- Nem b�ntott? Miatta t�rt �ssze Inuyasha �s az �n sz�vem is! Egy�bk�nt nem tett m�st. Ut�na visszaj�ttem, de nem maradtam sok�ig. Tal�lkoztam Koug�val �s vele voltam az �j h�tra lev� r�sz�ben. Nem esett semmi bajom. Nem kellett volna agg�dnotok – Kagome let�r�lte a k�nnyeit – Bocs�ss meg, el akarok menni f�rdeni, te nem j�ssz?
- Rendben, csak Miroku meg ne tudja. M�g k�pes lenne ut�nunk osonni – ezen j�t nevettek, majd elindultak a patakhoz.
Megf�r�dtek, �s k�zben elbesz�lt�k az �sszes bajukat. Kagome elmes�lte, hogy a jelen�ben �pp �pol�nak k�sz�l, �s nem tudja, mi legyen Houjouval. Szak�tson vele vagy se? Sango is megosztotta Mirokuval kapcsolatos k�telyeit, �s ezen j�kat mulattak. Elmes�lte, hogy a k�t gyermeke mennyire hi�nyzik, �s m�g szeretn�nek 2-3 lurk�t. Mostans�g viszont nincs idej�k a csal�db�v�t�sre, hiszen a szellemek visszaszor�t�sa sokkal el�bbre val�.
- Hallottad? – Kagome egyetlen t�r�lk�z�be csavarva �llt �s a bokrokat f�rk�szte.
- Hjaj, Miroku, ha te vagy az, azonnal gyere ki a bokrok k�z�l!!!!!!!!!
- De, hogy vettetek �szre, mikor meg se mukkantam? – l�pett el� a szerzetes.
Sango odal�pett hozz� �s egy hatalmas pofont kevert le neki.
- M�gis mit k�pzelsz? M�r ezerszer megmondtam, nem szeretem, ha leskel�dsz ut�nam! F�leg, hogy most nem vagyok egyed�l – Kagom�re pillantott, majd ism�t Mirokura – Honnan tudtad, hogy itt vagyunk, �s mi�ta �lsz itt?
- Tudtam, mert nem l�ttam sehol a t�r�lk�z�t �s a szappant. Nem tudom, hogy mennyi ideje �l�k itt, kb. f�l �r�ja.
- Te, te diszn�!!!!! - Sango m�g egy pofont lekevert neki �s bel�kte a patakba, �s ut�na dobta a szappant. – Nesze itt a szappan, f�r�dj meg! – Ezut�n sarkon fordult �s elment Kagom�val.

5. fejezet

4 h�nappal k�s�bb…

- Vigy�zz Miroku! M�g�tted van! – Sango a csontbumer�nggal ezt a szellemet is kett�has�totta – �gy ni! Eggyel kevesebb! Mikor lesz m�r ennek az eg�sznek v�ge? Egyre csak gy�lnek �s gy�lnek a szellemek, soha nem fogj�k feladni?
- Egyszer mindennek v�ge szakad! Tal�n nemsok�ra ennek is. Meg kell tal�lnunk a m�dj�t, hogy visszaz�rjuk �ket a pokolba egyszerre – v�laszolt Miroku.
- Tal�n Kikyot kell legy�zni ahhoz, hogy az eg�sznek v�gre v�ge legyen. Csapd�ba kell csalni, hogy harcoljon, �s azt�n le kell gy�zni! – Kagome kil�tt egy ny�lvessz�t, ami sz�z szellemet puszt�tott el egyszerre.
Shippou �s Kirara is harcoltak. P�r �r�val k�s�bb, m�r csak csontv�zak hevertek a porban. A kis csapat f�radtan baktatott hazafel�. Egy nagy porfelh� k�zeledett fel�j�k.
- Szia Kouga! Milyen r�g nem l�ttuk egym�st! – k�sz�nt�tte neg�desen Sango.
- Sziasztok! Menek�ljetek, ha nem akartok bajba ker�lni, mert az erd� k�zel�ben egy hatalmas szellemsereg t�borozik. Kikyot keresik, �s azt mondt�k, hogy mindenkivel v�geznek, aki az �tjukba keveredik, majd Kikyot is meg�lik, hogy �k uralkodjanak a szellemek �s az emberek f�l�tt egyar�nt. �n is alig tudtam megl�pni – lihegte.
- Mi nem futamodunk meg el�l�k, hanem ki�llunk ellen�k! – csattant fel Miroku – Te meg jobb lesz, ha mented a sz�r�det. Menek�lj csak!
- Valami bajod van a strat�gi�mmal? Egy�bk�nt meg milyen jogon hat�rozol, hogy Kagom�t el�tte meg sem k�rdezed? Neki is joga van d�nt�seket hozni! Nem akarom, hogy a gyermekeim leend� anyja vesz�lynek legyen kit�ve!
- EL�G!!!!!!! �s te milyen jogon d�nt�d el, hogy kinek fogok gyereket sz�lni???!!! - Kagome rettent�en elpirult – 4 h�napja semmit sem hallok fel�led �s most azt v�rod, hogy a nyakadba ugorjak, �s nemsok�ra gyereket sz�ljek neked?! Teljesen megbolondult�l? �n el�sz�r j�rni akarok a pasimmal, azt�n �vekkel k�s�bb jegyben j�rni, azt�n meg p�r �v m�lva �sszeh�zasodni. Csak azt�n j�hetnek a gyerekek. Nem szeretn�k elhamarkodott d�nt�seket hozni…
Kouga teljesen �ssze volt t�rve a hallottak ut�n. De esz�be jutottak a szellemek �s b�cs�z�sul megcs�kolta Kagom�t �s figyelmeztette, hogy nemsok�ra, �gyis az � asszonya lesz majd elrohant. A t�bbiek meglep�dve figyelt�k a veszeked�st, majd Sango ocs�dott fel el�sz�r.
- H�t… iz�… - nagy leveg�t vett-, sz�val jobb lesz, ha megy�nk �s megn�zz�k azokat a szellemeket.
Mire oda�rtek m�r semmit sem tal�ltak, csak a felperzselt pusztas�got. Ekkor egy hatalmas sz�rnyre lettek figyelmesek, amely �pp mellett�k landolt. H�rom alak �lt rajta.
- Sesshoumaru! Te meg mit keresel itt? – Dermedt meg Sango �s Miroku.
- Kh�m, hallottam h�r�t, hogy a sz�nalmas �cs�m visszat�rt a pokolb�l �s vil�guralomra k�sz�l t�rni. J�ttem, hogy megakad�lyozzam. Jaken! Vidd Rint biztons�gos helyre, majd f�zz valamit!
- Igenis Sesshoumaru nagy�r! M�r megyek is! Gyere Rin, indul�s!
- �s ti, mi�rt j�rtatok erre? Tal�n v�rtatok? Ha-ha-ha! – felkacagott.
- Gondolhatod, hogy nem pont t�ged v�rtunk! Nem csatlakozol hozz�nk? Mi is �pp a gonoszt akarjuk legy�zni. Kikyot – �llt el� Shippou.
- Ha-ha-ha! – kacagott �jb�l Sesshoumaru. – Azt hittem, enn�l m�g te is okosabb vagy. �n nem sz�vetkezem egyszer� haland�kkal. Kikyo a gonosz? Azt gondoltam, hogy a nagy szerelm�vel Kagom�vel sz�tt�k a vil�gmegh�d�t�s terv�t…
Kagome ekkor el�l�pett a t�rsai takar�s�b�l.
- �n soha nem tenn�k ilyet!!! – �radt a d�h bel�le. - Hogy k�pzelhetsz ilyet? Amint l�tod, nem �n vagyok Inuyasha nagy szerelme! – nem b�rta tov�bb �s s�rni kezdett.
- Nocsak! Kit l�tnak szemeim?! – Sesshoumaru v�gig m�rte Kagom�t - Teh�t elhagyott az a f�lesz� Inuyasha. Meg akarod �lni? Sz�vesen rendelkez�sedre �llok!
- Nem kell t�led semmi! Meg egy�bk�nt is azt mondtad, hogy haland�kkal nem harcolsz egy oldalon…
- Az az igazs�g, hogy veled hajland� vagyok kiv�telt tenni. Mert majdnem olyan er�s vagy, mint egy szellem.
- Akkor sem akarom, hogy Inuyash�t meg�ld. Nem � a gonosz, hanem Kikyo. Most bocs�ss meg, de van m�g p�r dolgunk, ez�rt indulnunk k�ne – sarkon fordult �s elment.
A t�bbiek most is, megd�bbenve n�zt�k az esem�nyeket. Ezut�n Kagome nyom�ba eredtek.
- Kagome! Mi van ma veled? El�sz�r Kouga, most meg Sesshoumaru. Jobb lenne, ha ink�bb holnap v�vn�nk meg azokkal a szellemekkel. Menj�nk haza, vegy�l egy meleg f�rd�t �s pihend ki magad! – javasolta Miroku.
- �n j� �tletnek tartom! Kagome, mit sz�lsz hozz�? – k�rdezte Shippou.
Kagome megvonta a v�ll�t �s elindult a falu ir�ny�ba. A k�dban �lve azon gondolkozott, hogy mi�rt zaklatja �t mindenki. Ink�bb hagyj�k b�k�n, �s t�r�djenek a saj�t dolgukkal. Neki is megvan a saj�t baja. El�sz�r is, meg kell f�keznie a gonosz szellemhadat, azt�n be kell z�rnia a pokol kapuj�t. De ott van m�g Kouga, akinek nem tudja, hogy mondja meg, hogy nem �rez ir�nta semmit. Meg persze Inuyasha, akinek pont ellenkez�leg, hogy valljon szerelmet. „Neh�z a sors �tj�t j�rni, de m�g nehezebb a ker�l�k cs�b�t�s�nak ellen�llni. Vajon k�pes leszek mindent megoldani?” Tov�bbmerengett volna, de egy koppan�s kiz�kkentette a m�l�z�sb�l. Sangot �s Mirokut hallotta veszekedni, hogy Miroku m�r megint kukkolt.
M�snap megkerest�k a szellemhadat. A szellemek �pp azon mesterkedtek, hogy Kikyot mivel tudn�k magukhoz csalogatni. Sok minden felmer�lt, hogy menjenek oda, k�ldjenek fut�rt, ejts�k foglyul, �lj�k meg Inuyash�t, mert Kikyo biztos bossz�t akarna �llni �rte. Az egyik szellem ekkor felvetette azt az �tletet, hogy a Szent �kk�vel csalogass�k magukhoz. Felaj�nlj�k, hogy odaadj�k neki, �s cser�be csak egy kis f�ldet k�rnek, amin uralkodhatnak. De ekkor megt�madj�k �s meg�lik. Mindenkinek tetszett az �tlet, csak nem tudt�k, hogy hol az �kk�. A kis csapat m�r egy ideje hallgatta, hogy milyen �rm�nykod�st sz�nek a szellemek, amikor �gy gondolt�k, ideje k�zbel�pni.
- Csak nem ezt keresitek? – Kagome el�ugrott a bokorb�l �s egy ny�lvessz�t l�tt k�z�j�k.
- Megt�madtak! Ott az �kk�, vegy�tek el t�le! – adta parancsba a szellemek vez�re!
- Ahhoz nek�nk is lesz egy-k�t szavunk – Sango �s Miroku is harcba sz�llt.
Hosszas csata vette kezdet�t. A szellemek egyre csak fogyatkoztak, de kis csapat t6agjai is elszenvedtek p�r s�r�l�st. N�h�ny �ra eltelt�vel m�r csak egy maroknyi szellem �llt szemben a sebzett t�rsas�ggal. A f�n�k�k rim�nkodott, hogy hagyj�k meg a csapata �let�t, de Miroku k�ny�rtelen�l beszippantotta �ket a tenyer�n l�v� lyukba. Mert nincs kegyelem semmilyen gonosz, �rt� szellemnek sem.
- V�ge, ez volt az utols� – s�hajtotta Miroku – B�rcsak az eg�sz egy rossz �lom lenne! �s mihamar�bb felkelhetn�nk bel�le!
- N�zz�tek! Ott arra! – mutatott Shippou a f�ny ir�ny�ba.

6. fejezet

Sango �s Kagome Kirara h�t�n rep�ltek, m�g Miroku �s Shippou a f�ld�n rohantak. Amikor meg�rkeztek, l�tt�k, hogy Sesshoumaru �s Inuyasha csat�roznak. Hol Sesshoumaru csapott le az �ccs�re, hol ford�tva. Az eg�sz k�zdelem v�gel�thatatlanul unalmas volt.
- Ezt nem tehetik egym�ssal! Valamelyik�k meg fog halni! – Kagome oda akart menni, hogy le�ll�tsa a k�t p�rbajoz�t, de a t�bbiek visszafogt�k.
- Nem mehetsz oda! Akkor t�ged �lnek meg. Maradj itt, k�rlek – Sango pr�b�lt Kagom�re hatni.
- De… - Kagome csak ennyit tudott mondani, amikor…
- MOST MEGHALSZ!!!!!!! – ord�totta Inuyasha, �s egyenesen Sesshoumaru sz�v�be d�fte a kardj�t.
- NEEEEEEEE!!!!!!!! – Sesshoumaru a sz�v�hez kapott �s �sszerogyott.
- �n gy�ztem! V�gre �n gy�ztem! – Inuyasha a b�tyja f�l� hajolt - L�tod, Sesshoumaru �n vagyok az er�sebb!
- I… I… Inuyasha… v�gre l�tom, hogy… hogy… te vagy a jobb. – Sesshoumaru hangja ekkor elcsuklott �s �r�kre elaludt.
- Neee! Hogy tehetted ezt Inuyasha? – Kagome let�rdelt Inu b�tyja mell� – A saj�t b�ty�dat �lted meg. Mi�rt?
- Meg akart �lni engem �s Kikyot. Nem hagyhattam. Most pedig te k�vetkezel �s a bar�taid, �RUL�! – Inu Kagom�nak szegezte a kardj�t.
- Mi… Micsoda? K�rlek, tedd le azt a kardot! Besz�lj�k meg higgadtan. Nem vagyok �rul�, csak… - Kagome maga sem tudta, hogy folytassa-, csak egy szerelmes l�ny! Inuyasha, az els� tal�lkoz�sunk �ta szeretlek! Ha eltitkoltam is, hogy ismerlek, bocs�ss meg! F�ltem, hogy mik�pp fogsz reag�lni. �n sajnos mindent elfelejtettem, ak�rcsak te. Az eg�sz t�rt�netet csak hall�sb�l ismerem.
Inuyasha d�bbenten hallgatta Kagome szerelmi vallom�s�t, majd sz� n�lk�l elt�nt az erd�ben.
C�ltalanul bolyongott a f�k k�zt, �s pr�b�lta felfogni, mi is t�rt�nt p�r perccel ezel�tt. Kagome t�nyleg szereti, �s � ennek ellen�re meg akarta �lni? Milyen vad�llat v�lt bel�le? Inuyasha keser�en figyelte mag�t egy pocsolya v�zt�kr�ben. Nem sokkal k�s�bb l�tta a v�zben Kagome alakj�t.
- Minek j�tt�l ut�nam? – n�zett a l�nyra – Hisz, meg akartalak �lni. Mi van bennem, ami szerethet�? N�zz r�m… �n csak egy… egy sz�rny vagyok. Nincs bennem semmi emberi! – h�tat ford�tott Kagom�nak.
- De van. K�rlek, n�zz r�m!
- Sajn�lom, nem lehet. Kikyo v�r. Nem akarok csal�d�st okozni neki. Mennem kell. Ne gyere ut�nam! Nem tal�lkozhatunk soha t�bb�, mert akkor meg�lnek t�ged, �s �n abba belehaln�k – meg�lelte a l�nyt majd elment.
- Hol volt�l id�ig? Meg�lted? – Kikyo t�relmetlen�l v�rta a v�laszt.
- Igen. Most m�r nincs b�ty�m.
- T�k�letes. Most m�r csak azt a kis cafk�t �s a t�rsait kell eltenn�nk l�b al�l, �s mi lesz�nk a vil�g urai! Ha-ha-ha! Mindent kiterveltem. Neked csak ide kell �ket csalogatnod a pokolba, �s �n v�gzek vel�k.
- De �ten egy ellen nem sok?
- Nem. Felb�reltem p�r igen er�s szellemet, hogy seg�tsenek. Neked nem kell harcolnod, nem akarom, hogy bajod essen Inu – Kikyo v�gigsim�totta a kez�t Inuyasha arc�n, majd megcs�kolta.
- Ne! Nem akarom! – Inu ell�kte mag�t�l Kikyot – Most nem…
- Csss! Ne mondj semmit! Csak gyere velem…
Kikyo mag�val vitte a h�l�szob�ba, �s lel�kte az �gyra. Levette a ruh�it, majd elfek�dt az �gyon. Inuyash�nak ek�zben is Kagom�n j�rt az esze, �s pr�b�lta elk�pzelni, hogy vele van. � is levetk�z�tt, �s elkezdte cs�kolni Kikyot. Egyre lejjebb haladt a nyak�n. Kikyo �lvezte a szellem k�zels�g�t.
- Ugye szeretsz Inu? – Suttogta.
- Igen. Nagyon szeretlek Kagome…
- MI???!!! – ell�kte mag�t�l Inuyash�t – Mit mondt�l?
- Csak azt, hogy �n is szeretlek…
- De… de, hogy nevezt�l? Kagome? – lekevert egy hatalmas pofont Inunak.
- Nem. Kikyot mondtam – K�zben felvette a k�peny�t – Biztos, hogy a te nevedet mondtam. Biztos, csak f�lrehallottad.
- Nem. Ilyenekben nem t�vedek! Mikor tal�lkozt�l vele? Most megyek, �s azonnal meg�l�m!
- Ne! V�rj! Akkor mi lesz a terveddel? Mindent a maga idej�ben. Most ink�bb aludjunk – Fel�llt �s �tment a szob�j�ba.
Eg�sz �jszaka nem aludt. Azon t�rte a fej�t, hogy menthetn� meg Kagom�t an�lk�l, hogy Kikyonak csal�d�st okozna. „Nem csalhatom ide, mert akkor biztos meghal. Vagy visszak�ld�m a j�v�be, vagy elb�jtatom, hogy senki ne tal�ljon r�… Ahh, ez sem j�! � nem olyan gy�va, hogy megfutamodj�k. M�giscsak ide kell j�nnie. De akkor valamelyik�k biztos meghal… Szerencs�m van, hogy nem kell harcolnom. B�rcsak Kikyo cselsz�v�s�re hamarabb r�j�ttem volna. Akkor nem �llok mell�. De most m�r k�s�, meg kell tennem…”

7. fejezet

5 nappal k�s�bb…

- M�g h�rom nap �s t�k�letes lesz minden! Ha-ha-ha! – Kacagott Kikyo. – Senki nem fogja t�l�lni, �s v�gre hatalmunk az �gig fog �rni! Ha-ha-ha!!!
- Akkor �n csak ide hozom �ket, hogy mutatok valamit, amivel gy�zhetnek, �s te itt v�rod �ket a szellemekkel. Ugye nincs m�s feladatom? – Gyanakodott Inuyasha.
- Ne izgulj! Nem kell tenned semmit. P�holyb�l n�zheted a harcot! Szeretem, hogy ilyen vagy. Most menj �s n�zd meg, hogy minden rendben van-e!
Inuyasha c�ltalanul bolyongott az erd�ben, amikor v�gre az ezer �ves f�hoz �rt. „Mi�rt pont ide hozott az utam? Milyen r�g volt, hogy Kagom�t itt megpillantottam!” Elmosolyodott �s megsimogatta a fa t�rzs�t. Bizserg�s futott v�gig rajta. „B�rcsak itt lenn�l Kagome! Akkor elmondhatn�m, hogy �n is mennyire szeretlek, �s nem akarom, hogy meghalj. Szeretlek szerelmem.” Le�lt a f�ra �s a madarakat n�zte. P�r �ra m�lva zajra lett figyelmes. „Olyan ismer�s… V�rjunk csak, hiszen ez…”
- Kouga! Mit keresel itt?!
- Nocsak! V�gre �sszefutunk bolhazs�k! – g�nyol�dott a farkas – Nem hozz�d j�ttem, nem kell pattognod. Kagom�t keresem, nem l�ttad?
- Mit akarsz t�le? �gysem lesz a nejed… - Inu nagyon f�lt�keny lett.
- Val�ban? Mi�rt vagy olyan biztos benne? Nem te mondod meg, hogy kivel h�zasodhat! Hiszen csak egy r�hes kutya vagy! - Inuyasha ekkor m�r a kardja fel� ny�lt - Na p�, �n mentem! – Kouga elh�zta a cs�kot.
- Gyere vissza! Gyere vissza te gy�va f�reg �s k�zdj�nk meg!
- Bocs, de Kagome v�r! – Kouga m�g g�nyosan intett egyet, majd egy porfelh� k�zepette elt�nt.
Miut�n Kouga megtal�lta a l�nyt, Kagome elk�ldte �t, �s megmondta neki, hogy m�st szeret. K�rte, hogy bocs�sson meg neki, hogy hitegette, de nem tud a sz�v�nek parancsolni.
- Rendben. A kezdetekt�l tudtam, hogy m�st szeretsz. De pr�b�lkozni lehet. Ha sietsz, m�g naplemente el�tt oda�rsz az ezer �ves f�hoz! Ott van Inuyasha! – �s tov�bb sz�guldott.
Kagome l�lekszakadva rohant, hogy ott tal�lja kedves�t. Szerencs�je volt. Inuyasha ott �lt az egyik fa�gon.
- Te meg mit keresel itt? – csod�lkozott – Mondtam, hogy nem tal�lkozhatunk Kagome! Vesz�lyben vagy, el kell hagynod a k�z�pkort.
- Nem tudok n�lk�led �lni! L�tnom kellett t�ged!
- Jaj, Kagome…- Inu leugrott a f�r�l �s mag�hoz �lelte a l�nyt – �n sem tudok n�lk�led �lni! Szeretlek!
- N�zd, a hajad! Fekete lett!
- �, akkor jobb, ha elmegyek innen. Ilyenkor nagyon sebezhet� vagyok. De holnap reggel ism�t feh�r lesz.
- K�rlek, hagy menjek veled! J� leszek, �s minden k�v�ns�godat teljes�tem! Nem hozok a fejedre semmilyen bajt! – mosolygott Kagome.
- De csak akkor, ha t�nyleg j� leszel! – kacagott Inu is �s felkapta a l�nyt.
Pechj�kre egy hatalmas szellem k�sz�lt a k�rny�ken. Kagome a nagy siets�gben nem hozta mag�val az �j�t �s nyilait, �s Inuyasha sem tudta haszn�lni a kardj�t. Menek�lni k�nyszer�ltek, de a szellem le-lecsapott r�juk. Mind a ketten horzsol�sokkal voltak tele. Szerencs�re a k�zelben volt a k�t �s �t tudtak menek�lni a jelenbe. Kagome bevonszolta �t egy rakt�rba.
- K�rlek, maradj itt! – Csit�totta a sebes�lt Inuyash�t. – A csal�dom nagyon megr�m�lne, ha tudn�, hogy egy vadidegen fi� van itt. Hozok vizet, gy�gyszert, k�tszert �s �gynem�t. V�rj meg!
Nemsok�ra egy hatalmas zs�kkal t�rt vissza, benne minden fontos kell�kkel.
- Jobban vagy m�r? – k�rdezte Kagome, mik�zben ell�tta a sebeiket.
- H�t, nem ugrok ki a b�r�mb�l, de m�r kicsit jobb.
- Ennek �r�l�k. Vedd le a fels�d, k�rlek!
- Minek? – pirult el Inu.
- Mert el akarom l�tni az �sszes sebedet. Mi�rt, mire gondolt�l? – kac�rkodott a l�ny.
- ���, iz�… ���, semmire sem.
Kagome meg�gyazott �s odaadta a mag�val hozott csokol�d�t. Inuyasha kicsit tartott az �dess�gt�l, hisz’ nem ismerte, de v�g�l megette. A l�ny adott egy puszit neki, majd menni akart kifel�, de…
- K�rlek, v�rj! – �llt fel Inu �s k�zelebb l�pett hozz�. – Ezt elfelejtettem… szeretlek… - �s megcs�kolta a l�nyt.
Kagome kiss� elpirult. Ezut�n m�g hossz� percekig cs�kolt�k egym�st. Kagome levette a fels�j�t �s Inuyasha is kib�jt az ingj�b�l. Nem tudtak parancsolni a sz�v�knek, egyszer�en k�v�nt�k egym�st. Ami�ta el�sz�r tal�lkoztak, mindketten erre a percre v�gytak. Szenved�lyes �jszak�t t�lt�ttek egy�tt. Reggel Kagome gyorsan rendbe szedte mag�t, majd reggelit vitt a szerelm�nek. Inuyasha m�r visszav�ltozott, de nem volt elutas�t� vele szemben. Egy szenved�lyes cs�kkal k�sz�nt�tte, azut�n megreggeliztek.
- Most m�r vissza kell mennem – sz�lt a d�mon mik�zben felvette a k�peny�t.
- Rendben indulhatunk.
- Indulhat-UNK? Te nem j�hetsz velem vissza. Vesz�lyben vagy oda�t.
- Nem t�ntor�thatsz el! Induljunk!
Miut�n visszat�rtek �s egy cs�kkal elk�sz�ntek egym�st�l, mindegyik�k m�s-m�s ir�nyba ment. Inuyasha Kikyohoz t�rt vissza, m�g Kagome a faluba ment. Elmes�lte, hogy milyen kalandokba keveredett �s, hogy otthon j�rt. Term�szetesen az �jszak�j�r�l m�lyen hallgatott.
- A gyermekeim j�l vannak? – k�rdezte Sango.
- Igen. Reggeli el�tt l�ttam �ket, �s remek�l n�ztek ki. Anyuk�m nagyon gondosan vigy�z r�juk.
- Ennek �r�l�k, de m�g mindig nem �rtem, hogy keveredhett�l ilyen helyzetbe- Gondolkozott Miroku hangosan. - M�r ezerszer elmondtuk, hogy vigy�l magaddal valamilyen fegyvert, mert itt nem vagy biztons�gban.
- Bocs�nat, de err�l teljesen elfelejtkeztem.
A nap h�tra lev� r�sz�ben a falusiaknak seg�tett Kagome. Akinek kellett a csomagj�t cipelte haza, vagy gy�gyf�veket szedett a betegeknek, este pedig vacsor�t f�z�tt a bar�tainak. Nagyon elf�radt, �gy hamar �gyba zuhant �s elaludt.
- Szeg�nyk�m, teljesen kimer�lt – h�zta be az ajt�t Kagom�re Sango – Biztos, hogy nemsok�ra v�ge lesz.
- Rem�lem, igazad van. M�r annyira v�gyom arra, hogy kettesben lehess�nk.
- Most is kettesben vagyunk…
- Ez igaz… Akkor szabad egy cs�kot? – Mosolygott Miroku �s k�zelebb h�zta mag�hoz a feles�g�t.
Sango b�lintott �s � is mosolygott. Ezut�n ki�ltek egy k�zeli padra, �s tov�bb besz�lgettek. Miroku id�k�z�nk�nt megcs�kolta Sangot.
- De nekem akkor sem tetszik, hogy Kagome ennyire belebolondult Inuyash�ba. Lehet, hogy ez is csak csapda. Szerinted? – k�rdezte Miroku.
- Nem tudom. B�zom benne, hogy nem. L�tszik Kagome elbesz�l�sein, hogy szeretik egym�st. Semmilyen jel nem utal arra, hogy ez is csak Kikyo egyik aljas terve. De hallottam, hogy ma d�lut�n az �nk�ntes munka k�zben megk�rny�kezt�l p�r l�nyt. Mikor hagysz fel m�r a szoknyavad�szattal? – s�hajtotta Sango.
- �n nem vad�szok m�sokra. Csak felaj�nlottam m�gikus k�pess�geimet.
- Milyen k�pess�geid vannak neked? – kacagott a l�ny.
- P�ld�ul teny�rb�l megj�vend�l�m a j�v�t, el�z�m a rossz szellemeket, meghallgatom �ket, �s tan�csokat adok.
- Kifelejtetted, hogy lyukat besz�lsz az emberek has�ba, �s fajfenntart�s c�lj�b�l…
- Na, ne t�lozz! �n h�s�ges t�pus vagyok! Bizony�t�k r�, hogy nem csallak senkivel se – Vigyorgott a szerzetes.
- ���, csak ott lebzselsz a kis frusk�k k�r�l. De �n akkor is szeretlek, sajnos…
- �n is szeretlek, �s ne sajn�ld magad. J�l j�rt�l velem. �n meg veled – �s m�g egy puszit nyomott Sango arc�ra. – Megy�nk aludni? – kacsintott egyet.
- Mehet�nk – kacsintott vissza Mirokura.

8. fejezet

M�snap reggel Kagome �s Shippou m�r az asztaln�l �ltek, mikor Sango�k meg�rkeztek, egym�st �tkarolva. Mind a ketten mosolyogtak, majd le�ltek enni a t�bbiekkel. Kagome �s Shippou igen nagyot n�ztek, hogy mi ez a nagy harm�nia. Nem sokkal k�s�bb m�r az erd�ben s�t�ltak �j kih�v�sok ut�n n�zel�dve.
- Most mit csin�ljunk? Sehol senki! – panaszkodott Shippou.
- Az nem olyan biztos – sz�lt egy hang a fej�k f�l�tt.
- Inuyasha! Jaj de j�, hogy l�tlak! – ki�ltotta Kagome �s odafutott meg�lelni a kedves�t. – Micsoda egybees�s, hogy te is itt vagy!
- Kh�m, ez nem egybees�s Kagome. Ut�nam kell, hogy gyertek, mert mutatni akarok valamit.
- Mit? Mooond eeel, nagyon k�v�ncsi vagyok! – rim�nkodott Kagome.
- Sz�val, van egy olyan fegyver a birtokomban, amellyel legy�zhetitek Kikyot. De nem hoztam magammal, ez�rt velem kell j�nn�t�k.
- Rendben, induljunk – adta ki a parancsot Kagome �s elindult Inu ut�n.
A t�bbiek kicsit bizalmatlanul, de k�vett�k �ket.
- Mi van, ha ez csak egy csapda? – suttogta Miroku Sangonak.
- Nem hiszem. Nem csaln� t�rbe Inuyasha Kagom�t. N�zz r�juk, szeretik egym�st!
- De, ha m�gis…
- Nem, ne is felt�telezz ilyet! – S�gta Sango, majd hangosan kezdett k�rdez�sk�dni – Inuyasha, �s mond, ez pontosan milyen fegyver is? �s honnan van?
- Gyertek csak, mindj�rt ott vagyunk �s megmutatom.
Amikor a pokol bej�rat�hoz �rtek, Sango is agg�dni kezdett.
- Kagome, gyere ide egy pillanatra! – mikor Kagome is oda�rt folytatta – Ez a pokol bej�rata. Nem csapda ez az eg�sz? B�zhatunk Inuyash�ban? Nem lehet, hogy m�g mindig Kikyot szereti? Szerintem v�rjunk idekint.
- Igazad van – Sz�lt Miroku.
- Nem. Inu nagyon rendes �s �szinte. Nem tenne ilyet. Gyertek nyugodtan – majd elindult a bej�rat fel�.
Mikor m�r mindannyian bent voltak, egy hatalmas csarnokban tal�lt�k magukat �s Inuyasha elt�nt. Iszony� b�z csapta meg �ket. A rothad� lelkek szaga. Egy �les kacajt hallottak, miel�tt els�t�t�lt volna minden. Ekkor m�r tudt�k, hogy csapda. Mikor fel�bredtek, ki voltak k�t�zve.
- �dv�z�llek benneteket. Ez az utols� �r�tok. Haszn�lj�tok ki okosan. Ha-ha-ha! – kacagta Kikyo.
- Mi ez? Mi�rt k�t�zt�l ide, ahelyett, hogy megharcoln�l vel�nk? – kiab�lta er�tlen�l Sango.
- Mindenre sor ker�l. El�sz�r is: Inuyasha gyere ide! Amint l�tj�tok, � az �n h�s�ges kutyusom.
Ek�zben a f�ld�mon les�t�tt szemmel odakullogott Kikyo mell�. Nem tudott Kagome szem�be n�zni.
- Tudj�tok, � csak engem szeret. Csak engem… - �s Kikyo egy ny�lvessz�t vett el� – De az �n szerelmem �gy t�nik nem volt el�g neki, hisz tegnap el�tt ism�t azzal a kis szajh�val volt! Inuyasha most ez�rt meghalsz! – �s kil�tte a nyilat, egyenesen Inu sz�v�be.
A fi� �sszerogyott �s nem mozdult t�bb�. Kagome sz�ve majd’ megszakadt, hogy l�tta szerelm�t �lettelen�l �sszeesni.
- �rul�… - sziszegte a papn� – De most ti j�tt�k! – Egy csettint�s�re elt�ntek a k�telek �s hatalmas szellemek jelentek meg.
Mindenki fegyver n�lk�l �llt �s nem tudt�k mi t�v�k legyenek. Ekkor Shippou megl�tott valami csillog�t az egyik sarokban.
- A fegyverek! Ott vannak! – mutatott abba az ir�nyba.
Kagome sehol sem lelte a nyilait. De nem volt ideje keresg�lni, mert egy ny�l s�rolta az arc�t. A k�vetkez� el�l is siker�lt elugrania. Miut�n Kikyo nem tudott t�bb ny�lvessz�t l�ni, Kagome odarohant hozz� �s elkezdte t�pni a haj�t. De a papn� sem hagyta mag�t, �s egy hatalmas pofont kevert le ellenfel�nek. Ezut�n iszony� vereked�sbe kezdtek. Egyik�k r�gott, m�sikuk �k�llel �t�tt. Sehogy sem akart v�ge lenni a harcnak. De a t�bbiek is el�gg� szenvedtek. A szellemek igen er�s ellenfeleknek bizonyultak. Nagy nehezen siker�lt k�t szellemet elpuszt�tani, �s m�r csak egy maradt. Azt Miroku beszippantotta a tenyer�n l�v� lyukba, miut�n a t�bbiek lef�rasztott�k. M�r csak Kagome harcolt Kikyoval. Kikyo ekkor megl�tott egy ny�lvessz�t a f�ld�n �s az ut�n kezdett rohanni. Kagome el�sz�r nem �rtette, hogy mi�rt fut, csak azt�n l�tta meg � is a nyilat. Szaladni kezdett, hogy el�bb oda�rjen. Sajnos elk�sett, Kikyo a nyilat kett�t�rte �s, mint egy t�rt szegezett Kagom�nak.
- Ennyi volt, most v�ged! - azzal nekirohant a l�nynak, de � kit�rt a t�mad�s el�l.
�jb�l pr�b�lkozott, de nem siker�lt neki. Kagom�t viszont siker�lt fell�knie. Odat�rdelt fel�, de ah�nyszor les�jtott a l�ny kit�rt a ny�l ir�ny�b�l. Megpr�b�lta kicsavarni a papn� kez�b�l a t�rt, de nem siker�lt. �jb�l pr�b�lkozott.
- Nem fog menni! �n er�sebb vagyok, mint te! – kacagott Kikyo.
- Tudom, de harcolok az utols� percig! – ahogy ezt Kagome kimondta, a ny�lvessz� kif�nyesedett �s fel� rep�lt.
Egy �gyes mozdulattal elkapta, �s a papn�nek szegezte.
- Nem fog siker�lni! �gyse tudod bel�m d�fni!
- Kagome, figyelj! – Shippou egy �jat dobott a l�ny fel�.
- �gy nem, de az �jjal tal�n igen – elkapta az �jat, amit Shippou dobott oda �s kil�tte a ny�lvessz�t.
A ny�l Kikyo sz�v�t tal�lta el, ezzel felszabad�tva a test�t alkot� lelkeket.
- NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE! – ki�ltotta Kikyo, �s a k�vetkez� pillanatban, m�r csak egy maroknyi f�ld hevert a f�ld�n.
Mindenki fell�legzett. V�ge a puszt�t�soknak. Nemsok�ra viszont bez�rul a kapu ez�rt sietni�k kellett.
- Inuyasha! – Kagome s�rva odarohant az �lettelen testhez �s el�g�rnyedve zokogott. – Inuyasha! Inuyasha, szerelmem nem halhatsz meg! Kelj f�l! El kell menn�nk! I-i-inu-yasha! – a k�nnycseppek csak �gy z�poroztak a szem�b�l.
- Kagome gyere, meghalt. Nincs mit tenni! – Miroku r�tette a kez�t a l�ny v�ll�ra.
- Nem, hagyjatok! Nem mehetett el, hogy engem itt hagyott! Inuyasha! – �bresztgette kedvesen – Inuyasha! �bredj fel! – �s egy cs�kot lehelt az ajkaira.
Ekkor, mint a mes�kben, valami term�szetfeletti f�ny lengte k�r�l �ket �s emelte a magasba Inuyash�t. A k�vetkez� percben pedig m�r ott �llt Kagome el�tt.
- �lsz? Nem csak egy l�tom�s? �, Inuyasha!!! – �s odarohant hozz�.
- Mi t�rt�nt? Hol vagyunk?
- Gyertek m�r, majd mindent elmes�l�nk! – kiab�lta Miroku �s Sango a bej�ratb�l.
A csapatnak m�g �ppen siker�lt idej�ben kiszaladniuk, miel�tt minden egy csap�sra megsemmis�lt volna.

9. fejezet

- Teh�t mi t�rt�nt? – k�rdezte a m�g kicsit k�ba d�mon.
- Kikyo csak kihaszn�lt, majd meg�lt. De te felt�madt�l, �s most ism�t itt vagy velem, azaz vel�nk – mosolygott Kagome �s a t�bbiekre n�zett.
- M�r eml�kszem. L�ttam magamat, ahogy kil�ptem a testemb�l. Egy furcsa alag�tban tal�ltam magam �s ott volt… a b�ty�m, Sesshoumaru, anya �s apa. Ott �lltak �s h�vtak magukhoz, de �n nem akartam menni, mert hozz�d vonzott a sz�vem – megcs�kolta Kagom�t.
- J�, j�, el�g legyen m�r! Gyertek vel�nk a faluba! – sz�lt Shippou �s elindult Sango�kkal.
Kagome �s Inuyasha is ut�nuk indult egym�st szorosan �tkarolva.
Este hatalmas �nneps�get szerveztek a falub�liek sz�mukra. Volt ott �tel, ital, zene, t�nc. Kagom�nak siker�lt Inut is a t�ncparkettre vonszolni.
- De �n nem tudok t�ncolni!
- Honnan tudod? Pr�b�ltad m�r? – kacagott a l�ny.
- Nem – pirult el a d�mon �s n�zte, hogy t�ncolnak a t�bbiek.
- Na l�tod, megy ez neked!
Eg�sz �jszaka t�ncoltak. A mulats�g v�g�n nem volt kedv�k lefek�dni, ez�rt ink�bb elmentek egyet s�t�lni. Az ezer �ves f�hoz �rve, Inuyasha felaj�nlotta, hogy n�zz�k meg a napfelkelt�t. Kagome b�lintott. Ott �ltek egy �gon, hallgatva a madarak csicserg�s�t �s n�zt�k, hogy �bredezik minden. Csod�latos l�tv�ny volt.

2 h�nappal k�s�bb…

Kagome rettent�en rosszul volt. Sz�d�lt �s f�jt mindene. A kunyh�ban fek�dt �s szenvedett.
- Vissza kell menned a j�v�be, mert lehet, hogy valami s�lyos. Biztos, hogy nem valamilyen s�r�l�s, amit m�g Kikyo okozott? – Inuyasha rettent�en agg�dott a feles�ge miatt.
- Nem tudom. Inu hazavinn�l? Ideje lenne bemutatnom t�ged a csal�domnak, �s otthon is egy esk�v�t tartani. �n sz�p feh�r ruh�ban lenn�k, te pedig fekete szmokingban. Nemsok�ra �tv�ltozol ism�t, akkor megtarthatjuk a cerem�ni�t. De el�tte mindenk�ppen orvoshoz kell mennem.
- Rendben, akarsz valamit magaddal vinni?
- Nem, ne pakolj semmit, csak menj�nk m�r! – �s ism�t eltorzult Kagome arca.
Amint visszat�rtek a jelenbe, Kagom�t azonnal egy k�rh�zba vitt�k. P�r napig megfigyel�s alatt tartott�k, de semmilyen s�lyos panaszt nem tal�lva kiengedt�k. Inuyasha egyszer sem volt bent n�la, mert az esk�v�t szervezte.
- V�gre, hogy �jra l�thatlak! – �lelte mag�hoz a l�nyt – Hogy vagy? Holnap lesz az esk�v�, mint tudod, b�rni fogod?
- Persze! �letem legszebb pillanata lesz! – furcsa csillog�s t�ncolt a szem�ben, amit Inu is �szrevett, de nem sz�lt.
Azt gondolta, hogy biztos a m�snapi szertart�s miatt ennyire boldog.

M�snap…

- Te, Kagome, fogadod-e Inuyash�t f�rjed�l, am�g a hal�l el nem v�laszt?
- Igen, fogadom.
- Te, Inuyasha, fogadod-e feles�ged�l Kagom�t, am�g a hal�l el nem v�laszt?
- Igen, fogadom.
- Akkor ezzel h�zast�rsaknak nyilv�n�talak benneteket. H�zz�tok fel egym�s ujj�ra a gy�r�t, �s egy cs�kkal pecs�telj�tek meg esk�t�ket!
Miut�n megcs�kolt�k egym�st, hatalmas �ljenz�s �s tapsvihar t�rt ki.
- Gratul�lunk nektek! – Mosolygott Shippou, Sango �s Miroku.
- K�sz�nj�k – mondta Kagome – Egy kis figyelmet k�rn�k! Szeretn�k m�g valamit bejelenteni! Inuyasha ide j�nn�l, k�rlek? – miut�n m�r � is ott �llt, Kagome folytatta – Teh�t, szeretn�m bejelenteni nektek, hogy Inuyasha �s �n ikreket v�runk!
- Micsoda! – Inuyasha alig tudta felfogni, hogy apa lesz – Ez komoly? Jaj, de j�, apa leszek!!! – ujjongott.
Mindenki ism�t tapsolt. Ezut�n m�g a menyasszonyi csokor eldob�sa k�vetkezett. Ut�na hajnalig tart� lakodalom vette kezdet�t.

7 h�nappal k�s�bb…

Kagome eg�szs�ges ikreknek adott �letet. Egy fi� �s l�ny p�rosnak.

Visszak�lt�ztek a k�z�pkorba, �s m�g egy fiuk sz�letett. Sango�k is m�g h�rom csemet�vel gyarap�tott�k a csal�djukat.
- N�zd, a kis Sesshit! Lassan m�r j�r! – mosolygott Kagome.
- Igen. Biztosan az apj�ra fog hasonl�tani – mosolygott Inuyasha - Ugye kis g�zeng�z? H�k�s, ne h�zd a hajam!!!

V�ge

�rta: Iwiiiii