Ha elszakít az idő


Naraku rablása
Gyönyörű nyári nap sütött és 31Cfok volt a középkori japánban. Kagome meg Inuyasha szokás szerint veszekednek.
- OsuwarI!!!-kiáltotta dühösen Kagome.
- Kagome!! - mondta dühösen a fiú, miközben a talaj nem jó izű dolgait köpködte a szájából. - Ezt most minek kellet? És miért nem nyirhatom ki az a rühes farkast?!! - kérdezte inu idegesen és dühösen.
- Mert ő a lelkisegélyem, miután te jól kikészítesz. Unom már hogy én nem beszélhetetek Kougával, de te Kikyoval meg igen, és ráadásul, még csókolóztok is!!!...... Na?? Mivan???? Megkukultál??? - kérdezte Kagome miutánn meglátta Inuyasha csodálkozó fejét.
- Nem csak ...megilyesz ahogy beszélsz. Így sose beszéltél még velem. - mondta a fiú kicsit megrémülve.
- Ez történik, ha valaki felhúz! Így jártál! Kellett neked engem idegesíteni!! Utállak érted? Utállak!!! - mondta Kagome és az utolsó mondatnál sírva elrohant.
Inuyasha egy ideig még állt majd észbekapott és Kagome után rohant. A lányra egy gyönyörű tisztáson talált rá. a kezeit az arcába temetve sírt.
- Kagome... Téged ez ennyire zavar, hogy Kikyoval látsz? És ennyire fáj, hogy az egyetlen lelkisegélyedet vagy midet ellüldözöm? - kérdezte a fiú a lánytól.
- Igen! Unom már, hogy mindenki megakarja mondani, hogy kivel barátkozhatok és kivel nem. Hogy kit védhetek meg és kit nem. Hogy... hogy... áááá! Nem érdekes! - mondta a lány és kezdett kicsit megnyugodni és felemelte a fejét és a hanyoura nézett.
A hanyou a lány szemében fájdalmat, és szenvedést fedezett fel és egy kicsi... szerelmet.
- Kagome, ha ennyire aggasztott ez téged, miért nem mondtad meg? - kérdezte inu kagotól kedvesen mosolyogva ( Inuyasha mosolyog? Miket nem írok :)) és kedvesen szól? Na jólvan...megyek a pszihológushoz. :D ).
Kagome a földet nézte ismét, majd halkan azt mondta:
- Nekem az a fontos, hogy te boldog legyél. Semmi más. - mondta Kagome és ismét a fiúra nézett aki csodálkozva nézett a lányra, akinek az arcán még mindig ott volt pár könnycsepp és a szeme kicsit piros volt. A lány, a fiú szemében meghatottságot fedezett fel.
"Szóval Kagomének csak az a fontos, hogy én boldog legyek? Talán Mirokunak igaza volt, azzal kapcsolatban, hogy kagome érez valamit irántam. Vajon most mi ez az érzés, ami átjárja a testemet? Talán..talán?...Szerelem?...Igen, ez szerelem. szeretem Kagomét. Ő nekem a mindenem" gondolta Inuyasha és közben egy mosoly is megjelent az arcán. Kagome ezt a jelenséget nagy meglepetséggel fogadta.
- Inuyasha...Beteg vagy? Miért nem szóltál? - kérdezte viccelődve.
- Honnan veszed, hogy beteg vagyok? - kérdezte a fiú gondolatait félretéve, de még mindig mosolyogva.
- Hát onnan, hogy mosolyogsz. - mondta Kagome és a fiú szájára mutatott.
- Ja...csak elkondolkoztam és arra a következtetésre jutottam, hogy szeretlek. Hoppp!!!!! - mondta inu és a szájja elé kapta az egyik kezét miközben kezdett elpirulni és elfordította a fejét ( Hoppszi! Ezt megszívtad inu! Elszóltad magad! :D íj = így jártál ).
Kagome eközben ledermett.
"Azt mondta, hogy....Jól hallottam? Igen...jól hallottam. Az nem kétséges. De csak így simán bevalja? Ez...ez nem vall rá."
- Inuyasha...Te tényleg nem vagy jól akármit is mondasz! - mondta Kagome és inuyasha elé ment, legugold hozzá és rátette a kezét homlokát, majd a saját homlokát is megnézte.
Inuyasha ebben mégjobban elpirult. Kagome addig gondolozott, hogy vajon lázas-e inu, mikor hátulról valaki magához ölelte. Az a valaki inuyasha volt. Inuyasha meg akarta puszilni Kagome arcát. Ezt a lány is látta és becsukta a szemét és várta a "nagy eseményt", mikor hirtelen, valami a dereka köré tekeredett és elrántotta Inuyasha öléből. Az a valami Narakunak az egyik gyökere volt. Aztán fölemelkedett és mielőtt Inuyasha bármit is tehetett volna, Naraku mondott valamit, majd eltünk Kagomével. Naraku azt mondta: "Inuyasha. Kagome az én legújabb csodafegyverem. Ezentúl egymás ellem fogtok harcolni. Hahahahahaa!"

Naraku terve
Inuyasha még azért elkiáltotta magát:
- Kagomeee!!! - majd őrült nagy sebességgel elkezdet futni a barátaiért. Eközben Kagome...
- Engedjél el!! Hagyjál békén!! Mit akarsz tőlem eggyáltalán? - ordítozott Kagome a láncok között ( Naraku elvitte kagomét a palotályának a pinéjébe, ahova Kagurát is szokta tartani a falhoz láncolva és odabilincselte őt is, de most nem volt ott.
- Nyugalom, nyugalom. Mindent a maga idejében! Először meg ölöd a barátaidat, utánna meg segítesz megszerezni a maradék ékkövet. - mondta Naraku és elkezdett kacagni.
- Nem fogok neked megtenni semmit! Nem ölöm meg őket és nem segítek! azonnal engedj el! Különben... - ordibált Narakuval Kagome.
Naraku odalépett a lányhoz, felemelte a fejét az állánál fogva és a karmaival húzott 5 db 3cm hosszú mély sebet Kagome nyakán. Kagome a fájdalomtól felsikított.
- Annyi ilyet kapsz, ahányszor nem engedelmeskedsz! - mondta Naraku, majd eltünk és a helyében megjelent Kagura.
- Kagura! Ha szabad akarsz lenni, akkor segíts kiszabadulnom! -mondta Kagome a szélboszorkánynak.
- Ne próbáljál engem is megöletni! Naraku figyeli ezt a helyet a mérges darazsakkal! Látod! - mondta majd egy pontra mutatott. Kagome odanézett és látta, hogy Kagurának igaza van. Volt ott vagy 25db. És nagyon szemmel tartották őket, az egyik odaszált Kagurához, majd Kagura mondta, hogy "Rendben" majd a darázs fisszaszállt a többihez.
- Mit mondott? - kérdezte a falhoz láncolt lány.
- Hogy ne beszélgessek a fogollyal. És hogy ha a fogoly beszél, akkor nyugodtan megvághatom egy kicsit. - mondta Kagura mosolyogva.
- És te ezt meg is teszed? - kérdezte Kagome rémülten.
- Hogy kihagyjam egy személy szenvedését? Ne is állmondj róla. - mondta Kagura, majd a legyezőjével egy nem annyira mély, de annál hosszabb sebet húzott Kagome arcán, a fülétől az orráig, lassan húzta végig, hogy a lány mégjobban szenvedjen, de Kagome nem sírt...Nem is ordított...Csak elkezdett nevetni.
- Én nem nevetnék a helyedbe. Csak még többet fogsz kapni. - mondta Kagura és az előző alatt húzott egy még mélyebb sebet. Kagome ezen is csak nevetett. - Mond el, mi ennyire vicces?
- Csak annyi, hogy ezzel nekem segítesz. Meg Inuyashának. A vérem szagát 10km-ről is kiszúrja! - mondta Kagome az arcán, egy nagy mosollyal, majd elájult.
- Te kis ribanc! - mondta Kagura, majd felszaladt a lépcsőn egyenesen Narakuhoz. - Naraku van egy kis gond!
- Tudom Kagura. Hallottam, nem vagyok süket! - mondta Naraku, majd gondolkozni kezdett. - Tudom már - mondta egy 10perc múlva - Ezzel foglyuk azt a korcsot idecsalogatni. És itt a szeme láttála fog Kagome a szolgám lenni. - mondta Naraku és Kagurához fordult. - De neked is be kell segítened. Most azt kérem, hogy árulj el. Menny el Inuyashához és mond el neki, hogy mit tettem a barátnőjével. Indulj! - mondta, de előbb odadobott egy kis tasakot a nőnek - Ha ezt magadra öntöd, akkor egyböl ide fogsz teleportálódni.
- Értettem! - mondta a nő, majd elment.
Eközben Inuyasháéknál...
Inuyasha megtalálta barátait, és elmondta, Naraku elrabolta Kagomét.
- Inuyasha!!! Hogy lehettél ennyire béna!!! Még úgy se tudsz kagomére vigyázni, hogy vele vagy! - üvöltötte Sango.
- Tudom, hogy béna vagyok, de induljunk megkeresni!! Ne itt ácsorogjunk. - mondta Inuyasha és elindult arra, amerre Kagome szagát érezte halványan ( Naraku palotálya a közelben volt, csak el volt rejtve egy pajzsal ).
Eközben Kagura megtalálta Inuyashát és felérepült. Inuyasha megált.
- Mit akarsz itt Kagura? - kérdezt nyugodtan, de érezhető volt hangjában a feszültség is.


A megmentés
- Csak jöttem kicsit beszélgetni. Tudom, hogy hol van Kagome. - mondta Kagura az arcán egy mosollyal.
- Ez most ugye nem vicc? Hol van? Mit tezstek vele? - kérdezte az ideges és aggodó fiú.
- Nyugalom. Ez nem vicc, a palotában és nem tudom, hogy mit akar vele csinálni Naraku. Nem mondja el. Tudod, hogy nem bízik bennem. De ha nem jössz el a palotába, akkor Kagome meghal. Már így is rossz állapotban van. Naraku kicsit megkínozta és még jobban meg is foglya. - mondta Kagura és leült a hozzá legközelebb levő nagy kőre és mondta tovább. - A nyakán eddig 5 mély és eléggé hosszú sebet ejtett. Most pillanatnyilag eszméletlen, de nagyobb baja eddig nincsen. - miután ezt elmondtaelővette a kis zsákot, amit Naraku adott neki - Ha meg akarod menteni, gyere a palotába. Kagome vére elvileg odavezet. Nem? Pedig ő ezt mondta. - ezutánn magára szórta a port és eltünk. Eközben a Naraku palotájában: Kagome kezd ébredezni. Lassan kinyitja a szemét. Egyszercsak ajtónyikorgás és belép a cellába Naraku.
- Úton van már a barátod. Készüljél föl.Jó kis műsort fogunk nekik adni. - mondta és odament Kagoméhez. - Vajon, fog-e téged annyira szeretni,hogy téged válasszon?
- Miért? Ki a másik akit választania kellene? - kérdezte a lány.
- Hát...Kikyo. Ki más? Legalább, ha valamelyikőtök nem él már, nekem is könnyebb lesz. Ezzel a választással én csak Inuyashának segítek. - mondta majd kiment.
"Ez nem igaz!! Inuyasha képes lenne engemválasztani Kikyo helyett. Hiszen mikor legutóbb találkoztunk Kikyoval, Inuyasha megigérte neki, hogy követi a halálba is, és nem csak vele él a világon, hanem a pokolba megy vele. Muszáj lesz őt választania!!"- gondolta Kagome és megpróbált kiszabadulni a láncok fogságából, de ezzel csak azt érte el, hogy a jobb keze eltört a ball kezeét meg megvágta és elkezdett vérezni. Kétségbeesett, derájött, hogy ez nem rossz, hanem jó, mert így Inu hamarabb rátalál. " Inuyasha, kérlek! Találj meg a vérem szagáról!! Nagyon kérlek!!! "- mondta, majd ismét elákult.
Ezekben a percekben Inuyasha elmondta Mirokuéknak, hogy mi történt a lánnyal és jobbnak látták, ha Shippo Kaede anyónál marad. El is vitték és utánna újból elindultak megkeresni Kagomét.
" Kagome! Kérlek legyél biztonságban! Ne halljál meg nekem!! Akkor nem tudom, hogy mit csinálnék nélküled!! Kérlek tarts ki addig ameddig odaérek!! " -gondolta Inuyasha.
- Te, Miroku. Inuyasha egy kicsit jobban aggódik a kelleténél. Nem?- kérdezte Sango.
- Igazad van. Eddig ha elrabolták Kagomét, nem akadt ki ennyire. - mondta Miroku. - Szerintem történt köztük valami. Nem gondolod? - kérdezte Miroku egy mosollyal az arcán és megfodta Sango fenekét.
- Mi-ro-ku!!! - ordította Sango és lekevert neki egy akkorát, hogy majdnem leesett Miroku Kiraráról. - Meg kell keresnünk Kagomét. Veszéjben van! ÉS TE MÉG ILYENKOR IS CSAK ARRA TUDSZ GONDOLNI?!!!
- Bocsáss meg Sango. Többször nem fordul elő. Esküszöm. - mondta Miroku az arcán lévő tenyérnyomot tapogatva.
- HAGYJÁTOK ABBA!! ERRE MOST NEM ÉRÜNK RÁ!! - órdított rájuk Inuyasha.
Sangóék meg csak néztek. Még nem látták ilyen idegesnek a fiút.
- Bocsi, csak ez a szerzetes! BUMM!! - Miroku!! már megint kezded!! Hagyd abba!!!
- Elnézést, de ezt nem lehetett kihagyni. - mondta Miroku és a hanyoura akart volna pillantani, de ő már nem volt ott.
"Kagura nem azudott. Ez Kagome vérének szaga! Kagome! Már nyomon vagyok! Tarts ki kérlek!!" - gondolta idegesen a fiú és megint rákapcsolt.
Naraku palotályában nagy tervek készültek...
- Kagura, ha Inuyasha ideér, te kiviszed Kagomét és úgy teszel, mintha megszöktetnéd, de aztán én is megjelenek Kikyoval és Inuyashának döntenie kell. Akár Kikyot választja, akár Kagomét, te egy pengével belevágsz Kagome lábába. Megértetted? - kérdezte Naraku mosolyogva, mintha már nyertek volna.
- Igen, megértettem Naraku. Idehívjam Kannát? - kérdezte a szélboszorkány.
- Már éppen kérni akartalak. - mondta Naraku.
Kagura kiment és egy pár perc múlva Kannával tért vissza.
- Itt vagyok, Naraku. - mondta Kanna kisérteties hangon.
- Végre! Most pedig mutasd meg, hogy hol jár az a korcs! - Utasította Naraku Kannát.
A tükörben megjelent Inuyasha és már nagyon közel volt a palotához. Naraku erre elküldte Kagurát, hogy inuduljon a terv. Lemnet a cellába a lány, megkötözte Kagomét majd a száját is és felkeltette.
- Ne aludjál már!! Kelj fel azonnal!!!! - kiáltott rá Kagura Kagoméra.
Persze Kagome halálra rélült és a kezével akart volna ütni egyet, de mivel össze volt kötözve a keze, ezt nem tudta megtenni és mégjobban elkezdett fájni mind a két keze.
- Kezdődik a műsor...már csak Kikyo hiányzik. De majd mindjárt itt lesz. - mondta Kagúra, majd megragadta Kagomét a kezénél fogva, és elkezdte magaután húzni. Kagome akármannyire is akart, nem tudott kiszabadulnia kötél fogságából. Mikor kiértek a palotából Inuyasha éppen akkor érkezett meg és amint meglátta Kagomét a lány felé vette az irányt.
- Ne olyan hevesen Inuyasha! - mondta Naraku, majd ő is előjött a megkötözött Kikyoval. - Válassz! Melyikőjüket kéred, de úgy válassz, hogy a másik meghal! - mondta Naraku és elnevette magát.
" Mostmelyikőjüket válasszam? Kikyot még mindig szeretem, de Kagome már valahogy....fontosabbá vált számomra. De még Kikyot is szeretem. Nem tudok választani! "
- Gyerünk Inuyasha! fogy az időd és ha nem választod egyiket se, akkor mind a kettő meghal! Igyekezz, ha akaod még látni valamelyiket! - mondta Inuyashának Naraku.
- Én...én...én! Én K...k..Kagomét választom! - mondta Inuyasha.
Kagome elkezdte rázogatni a fejét, míg Kikyo nem hitt a fülének:
- Inuyasha! Te áruló! Gondolhattam volna, hogy hazudtál, hogy szeretsz és hogy követsz a halálba! - mondta Kikyo, de ekkor Naraku a kezével átszúrta amelkasát és Kikyból csak egy kupac hamu maradt, amire a kötél ráesett. Inuyasha szeméből egy pár könycsepp futott végig az arcán, majd megtörölte az arcát és odaszólt Narakunak. - Most pedig akkor engedd el Kagomét! Választottam, ahogy akartad! - mondta, majd Kagome felé vette az irányt, szépen lassan.
- Inuyasha. Csalódtam benned. azt hittem, már jobban ismersz. Sosem atrtom be az igéreteimet! Gyerünk Kagura! A terv szerint! - ordította Naraku.
Kagura elvágta Kagome kötelét. Kagome megfordult, mire a boszorkány a pengét megindította a lába felé így pont a térdét találta el a penge, aminek az lett az eredménye, hogy Kagome hátraesett és a földön kezdett el Inuyasha felé kúszni, de Kagúra, még egyet támadott a lányra, ami Kagome hasát találta el.
- Végeztem is! - mondta Kagura egy nagy mosolyal az arcán.
- Kagomeee!!! - ordította Inuyasha, majd elkezdett a lány felé futni. Mikor odaért felkapta a lányt és rohant visszafelé Kaede anyóhoz.
A többiek most érték be Inuyashát és meglátták a kezében a vérző Kagomét egy pillanatra, mert csak ennyit láttak az eszeveszetten futó Inuyashából. " Kagome! Tarts ki! Mindjárt ott vagyunk és meggyógyulsz!! " gondolta magában Inuyasha, mert egyre lassabnak érezte a lány szívverését. mikor odaért Kaede anyóhoz és letette a kunyhóba, az anyó kiküldte őt. Mikor legközelebb kijött, könnyes volt a szeme. - Inuyasha...Én mindent megtettem, de nemsikerült. Kagome...meghalt. - mondta majd odébbált, hogy a szomorú fiú be tudjon hozzá menni.
A fiú nem is tétlenkedett, azonnal bement. Bent szörnyű volt a látvány. Kagome ott feküdt, üveges szemmel melyben megszünt a csillogás. A hasán az azóta megtisztított seb újra véres lett és a padlót is beszennyezte, sötétpiros szinével.